2018.10.31

Szerző: Höflinger Norbert

Hogyan dolgozzák fel az elektronikai hulladékokat?

Előzőleg már ejtettünk szót arról, hogy mi számít elektronikai hulladéknak, és miért fontos odafigyelni arra, hogy a megfelelő cég végezze ezek feldolgozását, elszállítását. Viszont érdemes arról is beszélni, hogyan zajlik az e-hulladékok szakszerű feldolgozása, illetve adott esetben megsemmisítése – azaz mi történik az e-hulladékkal, miután átadtuk a feldolgozással foglalkozó cégnek?

Nos, erre a kérdésre nincs egységes válasz, mégpedig azért nincs, mert az e-hulladékok nem egyformák, ezért a kezelési módjuk sem ugyanolyan. Egy fontos irányelv van, mégpedig az, hogy a feldolgozási mód kiválasztásának során arra kell törekedni, hogy a lehető legtöbb anyagot lehessen belőlük újrahasznosítani. A cél az, hogy minél kevesebb valóban megsemmisítendő rész keletkezzen, és minél nagyobb arányban működjön az újrahasznosítás.

Első lépés: a szortírozás

Az elektronikai hulladékokat kétféleképpen lehet feldolgozni: kézzel és gépi úton, de a két út kombinálható, és az esetek többségében ez is történik. A veszélyes anyagokat a berendezésekből kézzel szedik ki, innentől kezdve pedig egyedi elbírálás kérdése, hogy még mit végeznek el kézzel, és mikortól veszik át az irányítást a gépek.

A kézi bontás után tulajdonképpen egy aprítógép vágja darabokra az adott eszköz megmaradt részeit. Az is gépi munka, hogy a homogén anyagokat szétválogassák – ahogy haladunk a korra, úgy egyre kevesebb munka jut az embereknek, és egyre nagyobb részét végzik a feldolgozásnak a gépek, ezáltal pedig a folyamat is egyre gyorsabb.

A fém hasznosítható legjobban

Az elektronikai hulladékok legjobban hasznosítható részei a fémek. A gépek kiválogatják ezeket a fémeket, és kohászati eljárások segítségével nagyon könnyen újrahasznosíthatóvá válnak.

Sok e-hulladék részét képezik az úgynevezett nyomtatott áramköri kártyák. Ezek nagyon összetettek, a fém mellett számos egyéb anyagot is tartalmaznak, éppen ezért a feldolgozásuk sem egyszerű feladat. Emiatt ezeket speciális kohókban dolgozzák fel, egész Európában összesen három olyan kohó van, ahol ez lehetséges.  

A bonyolult és nehézkes folyamat ellenére érdemes ezeknek a kártyáknak a feldolgozásával foglalkozni, mert olyan értékes anyagokat tartalmaznak, mint a réz, az arany, az ezüst és a palládium. Ezek mellett persze ott a műanyag is, aminek az újrahasznosítása szintén lényeges elem, és szintén nem egyszerű, hiszen ma már elég sokféle műanyag létezik, eltérő tulajdonságokkal. Az elektromos eszközök létrehozása során ezeket ráadásul különböző gyulladáskésleltető anyagokkal elegyítik, hogy a készülékeket biztonságosabbá tegyék.

A veszélyes hulladékok nagyobb része a folyamat végén veszélyeshulladék-lerakóba, vagy égetőbe kerül, de még itt is lehetnek újrahasznosítható részek. Előfordulhat ugyanakkor, hogy az újrahasznosítási folyamat többe kerül, mint a kinyert fém értéke – mégsem vetik el ilyenkor automatikusan a lehetőséget, ugyanis figyelembe veszik például, hogy a természetben milyen mennyiségben fordul még elő az adott fém, és mekkora terhet ró a környezetre a kibányászása. Ha ugyanis ezek a költségek magasak, vagy éppen a nyersanyagforrás véges, mégiscsak dönthetnek az újrahasznosítás mellett még akkor is, ha anyagilag nem éri meg, a környezetvédelmi szempontok ugyanis ilyenkor előnyt élveznek.

Megszabadulna elektronikai hulladékától? Mi segítünk!

Ajánlott cikkek