2018.10.26

Szerző: Höflinger Norbert

Milyen károkat okoz a környezetnek a nem megfelelően kezelt hulladék?

Gyakran hallunk róla, hogy a nem megfelelően kezelt hulladékok károsítják a környezetet, viszont azt nem annyira emlegetjük, pontosan hogyan. Tudjuk, hogy a csak úgy eldobált, kidobált papír, műanyag, nejlon, fém, üveg stb. rosszat tesz a környezetnek, de mégis mit csinál? Mik azok a hatások, amik egyértelműen a szemetelésből erednek, és amik olyan károsak?

A nem megfelelően kezelt hulladékok különböző módokon tudják károsítani a környezetet. Vannak, amelyek a víz, levegő, vagy a talaj szennyezését okozzák, mások pedig a növényi, állati szervezetekbe épülnek be. Mindkét verzió nagyon káros, előbbi nagy területet, népességet érint, ennek megfelelően lassabban észleljük a hatását. Utóbbi hatása a táplálékláncnak hála, hamar megjelenik az embereknél.

A nem megfelelő hulladékkezelés ilyen jellegű hatásai nem azonnal látszanak, hanem gyakran csak évtizedek múlva. Nagyrészt ennek köszönhető az a tény, hogy sokan csak legyintenek rájuk, mondván, majd a jövő problémája lesz. A jövő viszont sok esetben gyorsabban eljön, mint gondolnánk.

A hulladék hatása a talajra és a vizekre

A hulladékok elsősorban a talajra, talajba kerülnek.  A csapadékvíz szétmossa a bomlástermékeket, így tudnak azok a talajba szivárogni. Ezzel már kész is a talaj felszínének szennyezése, és hamar a talajvíz is érintetté válik. Mivel a víz áramlik, egyenes az út a jelentősebb vízbázisokhoz is, így a vízminőség sokat romlik. Ezen a ponton pedig már el is jutunk oda, hogy a vizet megisszák az állatok, az állatot megeszik az emberek, a szennyeződés tehát már vissza is jutott hozzánk.  

A levegő és a gázok

A szerves anyagú hulladékok nem „csak úgy” elbomlanak, a folyamat során gázok is keletkeznek, méghozzá nem a jó fajtából. Az ilyenkor létrejövő bűzös gázok úgy kerülnek a levegőbe, hogy az összegyűlt hulladékhalmok porát, nagyobb darabjait a levegő mozgása felkapja.

Gondot jelent az öngyulladás a hulladéklerakó-helyeken az öngyulladás, vagy a konkrét szemétégetés is, ugyanis ezek is nagymértékben szennyezik a levegőt. Meg kell még említeni, hogy a szemétlerakóknál az üvegház hatás miatt is keletkezik metán, valamint szén-dioxid, ami szintén a levegőbe jut.

Ahol szemét van, ott fertőzés is lehet

Vannak olyan hulladékok is, melyek kórokozó mikroorganizmusai különböző fertőző betegségeket tudnak előidézni. A hulladékokban ezek a kórokozók képesek hosszú ideig, akár hónapokig életben maradni, ez az idő pedig már elég ahhoz, hogy bekerüljenek a talajba, a talajból a fent említett módon a vízbe, majd komolyabb fertőzéseket, esetenként járványokat okozhatnak.

A helyzeten ronthat, hogy ahol szemét van, ott megjelennek a rágcsálók, legyek is. Ezek az állatok pedig nagymértékben hozzájárulhatnak a fertőzések terjesztéséhez. Mind a rágcsálókat, mind a legyeket vonzza a szemét, és nagyon gyorsan szaporodnak. Ők leginkább táplálékot látnak a hulladékhalmokban, ezért fontos a gyakori és megfelelő hulladékeltávolítás.

Esztétikai szempontok

Csak a végén említjük meg, mert talán kevésbé súlyos probléma, mint az előzőekben felsoroltak, de azért szót érdemel az is, hogy a szemét egyszerűen csúnya. A hulladékhalmok mindennek mondhatók, csak esztétikusnak nem, nagyon kiábrándító látványt nyújtanak egy cég telephelyén ugyanúgy, mint a természetben.

Ha problémát okoz a hulladék megfelelő kezelése, célszerű felvenni a kapcsolatot ezzel foglalkozó cégekkel, így szakszerű megoldást kaphatunk, kímélhetjük a környezetet, és megszabadulunk a szemetünktől is.

Önnek is gondot okoz a hulladék megfelelő kezelése? Segítünk!

Ajánlott cikkek